Okosotthont szeretnél? Ezekre figyelj, hogy elkerüld a buktatókat

Cikksorozatunk előző két részéből kiderült, hogy itthon is egyre többen költöznek okosotthonba, vagy döntenek a meglévő lakásuk „felokosítása” mellett. Erre az akár 15 százalékkal is csökkenthető rezsiszámla mellett az okosotthonok által kínált kényelem – így az idő- és energiamegtakarítás –, és nem utolsósorban a biztonság is jó okot szolgáltat. Azt is megtudhattuk, hogy a hazai okosotthon-tulajdonosok körében a fűtés-hűtés, az árnyékolás és a világítás automatizációja a három legnépszerűbb funkció. 

Ezek után most kiderül, hogy mire kell figyelni, ha egy jól működő okosotthont szeretnénk, miként lehet elkerülni a leggyakoribb hibákat, és hogyan érdemes hozzáfogni a rendszer kiépítéséhez, ha csak 1-2 millió forintunk van rá. 

Ha a meglévő otthonunkat szeretnénk „felokosítani” vagy egy újba költöznénk, 

három alapvető tanácsot mindenképpen érdemes megfogadnunk, mielőtt hozzáfogunk ehhez. Először is, mérjük fel pontosan, hogy milyen funkciókat szeretnénk megvalósítani és melyik rendszer lehet erre a legalkalmasabb. Ha valaki több funkciót is szeretne, mindenképpen egy komplex rendszerben gondolkozzon, és ne részegységeket illesszen össze. Aki pedig egy új otthon építését vagy vásárlását tervezi és okosotthonba szeretne költözni, az már a tervezésnél vegye számításba ezt, továbbá olyan villanyszerelőt alkalmazzon, aki okosotthon kiépítésében is jártas. 

Ahhoz, hogy elkerüljük az okosotthonról álmodozó lakástulajdonosok leggyakoribb hibáját, 

figyeljünk arra, hogy bővíthető, más funkciókkal kiegészíthető rendszert válasszunk, amikor például az árnyékolás vezérlését akarjuk „felokosítani”. Ellenkező esetben ugyanis lesz egy drága, szigetüzemű okosotthon elemünk, amely azonban már nem integrálható, így az arra fordított pénz ablakon kidobott lesz. 

Az okosotthon lényege ugyanis, hogy az egyes funkciói automatikusan együttműködnek egymással, akár a külvilág eseményeire is reagálva. Például egy mozgásérzékelő jelzésére reagál a redőnykapcsolás, vagy egy nyitásérzékelőre a klíma – de a tulajdonos akár távolról is irányíthatja ezeket. 

A jó megoldás egy nyitott rendszer mellett dönteni: fontos, hogy rendszer-független gyártót válasszunk, amelyiknek az alaparchitektúrája minél több külső eszközzel kompatibilis, és amelyhez akár a jövőben megjelenő okosrendszereket is hozzákapcsolhatunk majd. 

Ha csak 1-2 millió forintot tudunk az otthonunk „felokosítására” fordítani, 

akkor érdemes az alapvető funkciókkal, azaz a világítással, az árnyékolással és a hűtés-fűtéssel kezdeni. Ezek egy átlagos, 60 négyzetméteres lakás esetében már 500 ezer és 1 millió forint közötti összegből kijönnek. Ezen felül a hab a tortán például a riasztóintegráció vagy az ujjlenyomatos, számkódos esetleg bluetooth-os beléptetés vezérlése. A Chameleon megoldásaiban az a legjobb, hogy nem kell mindent egyszerre kiépíteni, hanem a rendszer idővel rendkívül rugalmasan bővíthető a kedvenc funkciókkal. 

Összefoglalva tehát, a legfontosabb tanácsunk azok számára, akik okosotthont szeretnének, hogy mielőtt belefognak a rendszer kiépítésébe, keressenek fel egy szakértő tanácsadót vagy integrátort.